5. rész

- Szia drágám! – mosolyodott el a nő mikor az ügyfele belépett.

- Szia Janie! Hogy van a világ legjobb ügynöke? – ült le Bill.

- Miért van nekem olyan érzésem, hogy nem kéne ennyire örülnöd? – vonta fel a fél szemöldökét a nő.

- Mert ha emlékeim nem csalnak azt mondtad egy nullával megemelték a gázsim. Ennek nem örülhetek?

- Nem igazán a fizetésedre gondoltam. Hanem amit meg kell tenned érte.

- Színész vagyok. Ez a munkám. Nem? Jó… Nem teljesen így, de…

- Nyugi Bill! – szorította meg a kezét a nő. – Egyre jobban úgy tűnik, hogy csak Hollywoodi ágyjelenet lesz. A partnered… Hogy is mondjam… Egy pöcs.

- Szép kilátások – nevetett fel a fekete. – Ezek szerint te már tudod ki az.

- Igen. Tegnap felhívott az ügynöke. Az egyeztetés miatt.

- Szóval… Kire számítsak? – kérdezte feszült hangon Bill.

- Tom. Tom Kaulitz.

- Most ugye csak viccelsz? – kerekedtek ki a fiú szemei.

- Nem. Tom Kaulitz lesz a partnered – válaszolt nyugodtan Janie. Egyiküknek muszáj volt higgadtnak maradnia.

- De ő csak egy felfuvalkodott pöcs – szakadt ki a feketéből. Soha nem szerette igazán a Kaulitz gyereket. Utálta a félmosolyát, a csábos nézését, ahogy a lányokat vizslatta, ahogy az összes partnernőjével hírbe hozták. És mikor megjelent előtte Tom arca csak még jobban felháborodott. – Mégis kinek képzeli magát? Csak mert olyan magas, kigyúrt, olyan bronzos a bőre, kockás a hasa és mert olyan hihetetlenül teltek az ajkai… Csak mert olyan istentelenül szépek a szemei máris bármit megtehet?

- Bill, te beleestél? – ezúttal a nőn volt a sor, hogy ledöbbenjen. Még soha nem látta a fiút ennyi érzelmet kimutatni. Mindig csak a kedves, boldog mosoly ült az arcán. Ám akkor valami egész mást mutatott. A hangjában a harag csendült, az arca kipirosodott ahogy beszélt, a kezeivel össze-vissza mutogatott, a szemeiben pedig tűz égett. Perzselően forró vágy.

- Dehogy estem bele! - háborgott a férfi. - Mégis ki az-az ember aki képes lenne beleesni egy ilyen felfuvalkodott pöcsbe?

- A jelek szerint te - válaszolta higgadtan Janie.

- Ez akkor sem igaz! Én nem vagyok nő aki vágyálmokat kerget. Már bocsáss meg!

- Nem vettem fel. Nyugi! Minden esetre remélem minden ellenérzésed ellenére profin fogsz vele viselkedni.

- Nyugi, úgy fogok! - állt fel Bill. - Hol fogunk velük találkozni?

- A kettes tárgyalóban. Gyere! - indult el a nő, ő pedig követte.

Igazság szerint Bill nagyon is csodálkozott, hogy ennyi éven keresztül kibírták egymás mellett. Még a főiskolán ismerkedtek meg. Janie is színész szeretett volna lenni, de túlságosan karakánnak ismerték meg, így erről le kellett mondania. Ekkor producernek kezdett tanulni. Valójában még Bill sem tudta, hogy lett belőle manager, de a sors ajándékának gondolta a nőt. Ő szerezte neki az első szerepet ahol nem csak a becsességével kellett dolgoznia. És bár mindketten megpróbálták másokkal is, a fekete mindig nála lyukadt ki. Ám ezt helyesnek is érezte. Valahogy megnyugtatta a nő közelsége.

- Nos, kéz és lábtörést - simogatta meg Janie a barátja felkarját, majd beléptek a terembe.

Ez volt a legkisebb tárgyaló az épületben, ennek ellenére vagy talán épp ezért a legbarátságtalanabb is. Összesen csak egy asztal és pár szék törte meg a fehér falak és a keményfa padló sötétségét.

Az asztal végén pedig ott ült Ő.

Tom, a maga nemtörődömségével vizslatta a szövegkönyv külső borítóját. Még akkor sem nézett fel mikor a két új alak belépett a szobába. Csak óráknak tűnő másodpercek múlva emelte fel a tekintetét, ami már az első pillanattól szinte felnyársalta Billt, aki csak nagy erőfeszítések árán tudott higgadt maradni.

- Charlie, mehetünk - közölte nyugodt, kimért hangon. - Nem vagyok hajlandó egy olyan emberrel dolgozni, aki szerint a pornózás is színészet.

- Ó, Tom... Dehogy nem fogsz vele dolgozni - lépett be a terembe egy újabb személy. A nő magas volt, ennek ellenére legalább 10 centis magas sarkút viselt. Az arca kemény, valahogy mégis lágynak tűntek a vonásai, rövid szőkés-vöröses haja pedig szinte katonás fegyelemmel volt elrendezve. Az alakja szinte már modelleket megszégyenítően tökéletes volt, ám a hasa már kerekedett. Bár még csak az avatott szemek tudhatták, hogy kisbabát hord a szíve alatt.

- Alex... - lehelte Tom elfúló hangon.

- Teljes életnagyságban.

- De... De te, hogy kerülsz ide? - értetlenkedett a férfi.

- Én írtam a forgatókönyvet és én vagyok a producer is.

- Hiszen neked nem is Romanov a neved - pislogott Tom. Nem értette, hogy volt menyasszonya, élete szerelme miért csinálja ezt. S bár nem volt április, reménykedett benne, hogy ez csak egy rossz és íztelen tréfa.

- Most már de. Férjhez mentem. De úgy gondolom most nem a nosztalgiázásnak van itt a helye - azzal elfordult egykori kedvesétől és a fiatalabb férfire összpontosított. - Janie, igazán hálás vagyok a fáradozásodért! Bill, örvendek a találkozásnak.

- Én is - mosolyodott el a fekete. - Imádtam a forgatókönyvet.

- Örülök, hogy tetszett. Nos, akkor kezdjük is el a munkát! - foglalt helyet Alexandra, a két srác pedig mellé ült. - A forgatást New Yorkban kezdjük. De gondolom ez nem újdonság nektek. Bill, itt még csak pár jelenetben szerepelsz. Ott is csak el-elsuhansz az emberek közt. Ezzel szimbolizálva azt, hogy Tom mindenkiben téged lát. Stimt?

- Persze - bólintott a fekete mosolyogva, az idősebb férfi pedig morgott egy okét.

- Utána jön a nagyobb dió. Először arra gondoltam, hogy itt forgatnánk L.A.-ben, de túl sok macera lenne a tereprendezés és az egzotikus környezet megteremtése. Így Hawaii egyik kis szigetére fogunk utazni. A befektetők szerint 3 hónapra. Szerintem többre.  Tom, meg tudod oldani a távollétet? Vagy szeretnél közben szabadságot?

- Attól függ mikor kezdünk - válaszolt az említett.

- Terveim szerint New Yorkban a jövő hónapban. Korlátoltak az időbeli lehetőségeink.

- Akkor szeretnék. Egy hete július végén.

- Ezért is kérdeztem. Akkorra beütemezek egy kisebb leállást.

- Igazán hálás vagyok - mosolyodott el a barna, mire Bill szíve kihagyott egy ütést.

- Akkor most jöhet egy sokkal intimebb téma. Charlie, Jane, ha lehet ezt a fiúkkal szeretném megbeszélni. Ha nem bánjátok... - a két manager diszkréten bólintott, majd elhagyta a szobát. - Valami kifogás? Esetleg amiről tudnom kéne?

- Amennyiben csak játszanunk kell semmi gondom nincs vele - válaszolt Tom.

- Épp ez a bökkenő. Igazi jelenetet akarok. Nem megrendezettet.

- Felejtsd el! - háborodott fel az idősebb férfi. - Soha nem fogok lefeküdni egy férfivel! Különösen nem vele! - mutatott a partnerére.

- Ezzel mire akarsz célozni Kaulitz? - vonta össze a szemöldökét a fiatalabb. - Úgy gondolod nem lennék jó annak a bébi répa farkadnak?

- Megnyugtatlak, egyáltalán nem bébi répa! Inkább sörretek.

- Pf... Álmodik a nyomor!

- Fiúk! - szólt rájuk Alex. - Na most legyen ebből elég! Nem vagyok hajlandó titeket hallgatni! Azt hiszem vagyunk annyira felnőttek, hogy ezt megbeszéljük.

- Nekem nem lenne bajom a szexel. Már ha Tom normálisan csinálja.

- Ohh, hidd el! Ha benned lennék csak a nevemet tudnád nyögni.

- Elég! Én ezt nem hallgatom tovább - csapott az asztalra a nő, mire a két fiú elhallgatott. - Utoljára mondom el. Világos? Meg fogjátok csinálni a dolgot. Bill, a profizmusodban bízok, és abban is, hogy segítesz Tomnak felülírni a nem létező gátlásait.

- Vannak gátlásaim. Te is tudod.

- Nagyon jól tudom. De kettőtök közül te leszel a fiú. És ha jól emlékszem a hátsó ajtóval sincs bajod - dobolt ujjaival az asztalon a nő.

- Én... Én nem erre gondoltam... - jött zavarba a barna.

- Én viszont pont erre gondoltam!

- Nos, mint mondtam, ha a megfelelő módon csináljuk akkor nekem nincs semmi problémám. A teszteket 3 hónapja csináltattam. Azóta nem. Viszont akkor minden rendben volt velem. A forgatás előtt is elmegyek egy vérvételre. Amennyiben Tom is megteszi. Nekem ez a feltételem - figyelte őket nyugodtan, karba tett kézzel Bill.

- Tom? - fordult felé Alex.

- Tudom, hogy semmi bajom de megcsináltatom.

- Akkor rendben. Szerintem végeztünk. A szerződéseitek az ügynökeiteknél vannak. Amennyiben bármi egyéb kérdésetek van el tudjátok érni az irodámat. A titkárnőm pedig egyeztet veletek majd a pontos időpontokról. Tom, téged a szabadság miatt külön meg fog keresni. Rendben?

- Rendben - bólintott a férfi. A szemében akkor már tisztán tükröződött a csodálat a nő iránt.

- Akkor sziasztok - mosolygott rájuk kedvesen Alex, majd távozott a tárgyalóból.

- Van valami amit tudni akarsz? - fordult partneréhez a fiatalabb.

- Te csak foglalkozz azzal, hogy a farkam beléd férjen Bill.

- Megnyugtatlak, volt már nagyobb partnerem is - vonult ki a fekete.

- Persze... A te szétkúrt fenekedbe már bármi beférne... - morogta idegesen Tom.