Hali-hali!
Igen, most kicsit később jöttem a résszel mint akartam. Ezért elnézéseteket kérem! De ennek ellenére remélem elnyeri majd a tetszésetek ez a rész is! :)
Aki még nem szavazott az pedig tegye hamar mert csak a megjelenített szavazatokat tudom figyelembe venni. A kommentben érkezetteket nem. Jó olvasást! ^^
Karácsony előtt egy héttel
hazautaztam. Jó volt már egy kis időt a családdal tölteni, plusz az ikreknek is
akartam adni némi időt mielőtt ők is hazautaznak az ünnepekre.
Bill már az elutazásomkor
teljesen feldíszítette az egész házat, hogy kellő ünnepi hangulatban legyünk
mindhárman az ajándékozáshoz. Billnek vettem egy felsőt és egy nyakláncot amit
még együtt láttunk meg egy kirakatban csak nem tudta magának megvenni. Tomnak
pedig egy új húrkészletet és egy gitárállványt, mivel egy rejtélyes körülmények
között eltört... ( o.O ) Az én ajándékaim után pedig jöttek az övék. A
szöszitől ezüst nyakláncot kaptam amin egy szexelő csontvázpár volt medálként,
az idősebbtől pedig egy fémből készült, madártoll alakú pennát egy üveg
tintatartóval.
Végül az ajándékozás és a
búcsúzkodás után kivittek a reptérre én pedig hazautaztam majdnem egy hónapra.
Szerettem volna ha minden rendbe jön köztük ami még nem volt a helyén!
***
Karácsony reggelén Bill korán
ébredt. Másnap indultak haza és ezt a napot még ki akarta élvezni testvérével
kettesben. Először is palacsintát készített reggelinek kakaóval és tálcán vitte
fel a Tommal közös szobájukba. Testvére még édesen szundikált mikor ő lerakta a
tálcát, majd bátyja mellé feküdt. Aztán elkezdte csókolgatni az állkapcsát és a
nyakát. Ez volt az egyik érzékeny pont testvérén is, így mindig ehhez
folyamodott mikor szeretett volna valamit.
A fekete halkan felsóhajtott,
majd elmosolyodott. Végül lassan nyitogatni kezdte a pilláit amit Bill jó
jelnek vett, a folyamat gyorsításához pedig hevesen megcsókolta ikrét. Tomnak
pedig csak ennyi kellett. Maga alá fordította öccsét és elmélyítette a csókot.
Nyelvük ügyesen talált utat a másik szájába, a kezeik pedig elkezdték
feltérképezni a szinte ugyanolyan testet.
- Boldog karácsonyt Tomi! – mosolygott szerelmére a szöszke.
- Boldog karácsonyt Billie – simogatta finoman az énekes
arcát, majd ismét lágy csókban forrtak össze az ajkaik.
Tom lassan ízlelgette kedvese
ajkait. Nem akarta elsietni. Tudta, hogy amíg otthon lesznek pár csókon kívül
semmi nem történhet. Így ezt az alkalmat el akarta húzni. Nem akarta magát
ráerőltetni a szöszkére, de ő kívánta a szerelmét.
Bill pedig nem ellenkezett.
Finoman a feketébe kapaszkodott és próbálta elmélyíteni a csókot. Szerette a
gyengédséget. De az utóbbi időben kicsit túl sok volt belőle. Bátyja soha
nem élvezett el benne és a szeretkezések alatt is csak alig hatolt belé. Ez
megőrjítette a fiatalabbat. Szenvedélyt akart. Olyat mint amilyen régen volt
köztük.
- Akarlak… - súgta két csók között és bátyjához simult.
- Hmm… Ez palacsinta? – ült fel vigyorogva a fekete.
- Hogy kapd be Tom! – grimaszolt a fiatalabb.
- Bocs édes, de ez akkor is palacsinta! – rakta maguk közé a
tálcát és felvette az egyik villám, majd diadalittasan enni kezdett.
- Azért jó étvágyat – mosolygott kicsit a szőke és ő is enni
kezdett.
- Hmm… Ez nagyon finom Billie – motyogta teli szájjal az
idősebb.
- Inkább egyél – kuncogott testvére és bekapcsolt valami
karácsonyi zenét.
***
Késő délután volt mire az
ikreknek mindent sikerült bepakolniuk. Már beszéltek a szüleikkel akik alig
várták őket haza és biztosították őket arról, hogy délutánra már otthon is
lesznek.
Bill nagy vacsorát akart csinálni
de Tom lebeszélte róla. Így csak spagettit ettek a kanapén kuporogva a
karácsonyfa fényei mellett, valami hülye műsort nézve a tv-ben. A reggeli csók
óta csak egy-egy ölelés és puszi volt köztük a fizikai kontaktus. És az utóbbi
pár percben az apró rugdosás, mert a fiatalabb szerint kevesebb hely jutott a
lábának a takaró alatt.
Végül a vacsora és a sajttorta
után az ikrek leültek a karácsonyfa alá, ahol össze- összepillantgattak, majd
mindketten mosolyogtak. Úgy érezték magukat mint a rossz kisgyerekek akik
karácsony este előtt már az ajándékaikat bontogatják. Mégis, volt valami
kellemesen megnyugtató abban, hogy csak ketten voltak ott. Ketten az ő kicsi
világukban.
- Kezded Tomi? – mosolygott a szöszke édesen, mire bátyja
szíve azonnal megolvadt. Hirtelen nem is tudta, hogy megcsókolja, vagy csak
nézze az angyali szépséget ami elé tárult. Úgy érezte magát akár egy forró
karamellaöntet.
- Boldog karácsonyt Billie – nyújtotta felé a kicsiny
dobozt. Testvére izgatottan vette el, majd gyorsan kibontotta. A hosszúkás
alakú tartóban két vékony ezüstlánc volt. Mindkettőn egy-egy medállal. Az
egyikre egy „C” betű, a másikra pedig egy „T” volt gravírozva.
- Ohh… Istenem… - könnyeztek be a szöszke szemei. – Tom…
Ezek… Ezek gyönyörűek! – ugrott testvére nyakába, ennek köszönhetően pedig a
padlón kötöttek ki.
- Tetszik szerelmem? – simogattam ikre hátát, hogy
megnyugodjon.
- Elmondhatatlanul! Rám rakod őket? – ülte fel Bill és hátát
fordított bátyjának, mire a fekete készségesen rárakta újonnan kapott
ékszereit. Ám nem bírt magával. Ajkai hamar birtokba vették kedvese nyakát és
lágy csókokkal kezdte ellepni a finom bőrt. Ekkor tört fel Billből egy mélyről
jövő nyögés. Vágyott már erre. Mindene bizsergett és érezte a kellemes melegséget a hasából kiindulni. Kezdte elveszteni az eszét… - Váhrj… - nyögte
végül kifulladva. A pólója már mellkasa közepén volt, a nadrágja erősen
dudorodott, a cipzárja pedig már félig le volt tolva.
- Meg akarom kapni az ajándékom. Az én Billiemben… -
suttogta sötét, érzéki hangon Tom.
- Boldog karácsonyt… - adta át neki a dobozt gyorsan a
fiatalabb, mielőtt a dolgok tovább folytak volna.
- Köszönöm Billie… - bátyja alig ért az ajkaihoz, úgy
csókolta meg, mire a fiatalabb szerszáma fájdalmasan lüktetni kezdett. Viszont
ennél tovább nem ment. Helyette szépen kibontotta az ajándékát, ami egy
ezüstkarkötő volt egy kis lappal, amire egy „B & T” felirat volt
gravírozva. – Gyönyörű szerelmem… - mosolygott meghatottan a fekete. Nem
szokott vele ilyen történni, ám ez a gesztus nagyon meghatotta.
- Ez még nem minden – rázta meg a fejét óvatosan az énekes.
- Hát még mi? – kérdezte meglepetten a gitáros, mialatt
felcsatolta az új ékszerét.
- Még ez! – nyújtott át egy borítékot a szököszke.
Tom meglepetten vette el az
ajándéka másik részét. Nem tudta mire kéne számítania, így mindent megpróbált
kizárni a fejéből mikor kinyitotta a neki címzett levelet. Ez az ajándék nem
volt puccos vagy drága. Mindösszesen egy fekete alapú, arany porral meghintett
képeslap. A belsejében ezzel a felirattal: „ELHAJLÁSI ENGEDÉLY…”
