8. fejezet

Bill idegesen dobolt ujjaival a combján. Ám feszültségének okát még magának se merte bevallani. Az már túl abszurd lenne! Különben is... Ő egy felnőtt férfi. Tud magára vigyázni. És ki tud érni a reptérre, ha akar. Ha pedig mégsem ér ki? Majd jön egy következő géppel. Ha... Ezért majd biztos kap egy jó nagy lecseszést Alextől.

- Bocs a késésért! - jelent meg Tom, a korai órához képest meglehetősen friss volt és mosolygós. A fekete szíve pedig majd kiszakadt a mellkasából, olyan erősen kezdett lüktetni a bordái alatt. Nem... Ez a férfi nem lehet ő... Ahhoz túl jól néz ki...

- Végre Kaulitz! Azt hittem a reptérre már csak ki tudsz érni egyedül is - Alexandra most egész más volt mint legutóbb. Egyszerű fehér blúzt és cipőt viselt, valamint sötét farmert. Lehet már takargatni próbálta a pocakját. De ebben senki nem volt biztos.

- Megnyugtatlak, még éppen időben kiértem. Úgyhogy nem kell aggódnod. Különben is, ha lekéstem volna a gépet megyek a következővel. A jegyeket úgysem te fizeted.

- A fizetésed viszont igen. Úgyhogy azt hiszem szebb hangnemben is beszélhetnél velem! Vagy már elfelejtetted azt a mézes-mázas hangnemet? Mert az nagy kár. Különben hogyan suttogsz majd Bill fülébe az ágyjelenetben?

Szurkálódott a nő mire mindkét fiú összerezzent egy kicsit, arcuk pedig bíborszínben kezdett pompázni. Tom az elmúlt pár hétben próbálta kizárni ezt a részt a gondolataiból. A forgatókönyvnek azt a részét még el sem olvasta. Bill pedig főleg a pánik miatt motyogott össze vissza. Egy jelöltje sem akadt akivel lefeküdhetett volna, így félt mi lesz ha a kamerák előtt sül fel. Ráadásul ott volt még az idősebb férfi is, aki még annál is jobban nézett ki mint amilyen volt. Így a kudarca már rég elkönyvelhető volt.

- Úgy látom ezzel szépen el lehet titeket hallgattatni - mosolygott elégedetten.

- Muszáj ezt ilyen nyíltan? - nyögte fájdalmasan Bill.

- Na mi az? A nagy pornósztár így beijedt a szex hallatán? - vigyorgott kajánul a barna. - Tán csak nem fél a szolgálati fegyveremtől?

- Nem ijedtem be! - vágott vissza a fiatalabb. - De tiszteletben tartom, hogy a többi ember nem kíváncsi a szexuális életemre.

- Pedig elég soknak mutogattad!

- Most te is azt fogod tenni! Milyen lesz Tom? Hmm? Milyen lesz 5-6 ember előtt felállni és elélvezni? Milyen lesz érezni ahogy magamba fogadlak és miattam fogsz elsülni? - bár a fekete halkan beszélt partnere minden szavát tisztán hallotta. Amitől elöntötte a méreg.

- Aljas kis bestia vagy Bill Trümper!

- Férfi vagyok. Nem lehetek bestia!

- Alattam simítani fogsz mint egy kislány! Rá fogsz szokni a farkamra!

- Na most már elég legyen fiúk! - szólt rájuk erélyesen a nő. - Mégis mit gondoltok magatokról, hogy így beszéltek egy hölgy előtt? Ha ezt az anyukáitok hallanák...

- Ne beszélj az anyámról Alex! Már semmi közöd a családomhoz! - rivallt rá Tom.

- Most csak annyit mondtam, hogy mindkettőtök szája ki lenne mosva. Érted Tom? Mindkettőtöké! Úgyhogy örülnék ha befognád!

- Két éve nem beszéltem anyával... - motyogta Bill szomorúan, mire a másik kettő azonnal elhallgatott. A nő keze akaratlanul is az alhasára csúszott, szemeibe pedig könnyek szöktek.

- Elnézést... - indult el a mosdó felé. Nem akart mások előtt sírni, így ez volt az egyetlen logikus megoldás.

- Öhm... Én… Sajnálom Bill... - ült le mellé zavartan az idősebb.

- Semmi baj - húzódott apró mosoly a fekete ajkaira. - Tudom, hogy jól vannak. A keresztgyerekük szokott mesélni róluk. Azt mondta anya örül, hogy végre kapok normális szerepeket is. Csak aggódik... Apa viszont hajthatatlan... De ez van.

- Nem lehet olyan jó... A család a legfontosabb! Én nem is tudom mi lenne velem nélkülük...

- Valószínűleg nem lennél ilyen ember - mosolyodott el igazából a fiatalabb.

- Az lehet - mosolygott rá vissza partnere.

***

A kis csapat nagyjából fél egyre érkezett meg a nagy almába. Billt pedig elfogta a nosztalgia. Utoljára kisgyerekként járt itt a nagyszüleivel. Bár alig ért a nagymamája derekáig már akkor lenyűgözte a város. A sok ember, a sárga taxik sokasága és a rengeteg kivetítő. Egyszerűen úgy érezte otthon van.

Ezzel szemben Tom kissé kényelmetlenül érezte magát... Ebben a városban kérte meg Alex kezét. A tőle telhető legromantikusabban. Az első randijuk évfordulóján történt. Egy romantikus vacsora után áthajóztak a szabadság szoborhoz. Bár a lány szerette a helyet az ott tartózkodásuk alatt már jártak ott, így nem egészen értette a dolgot. A sziget akkor már kihalt volt. Csak ők ketten vágtak át a téren és egyenesen a szobor fejében lévő kilátóba mentek. Tom csak annyit mondott neki, hogy nézzen le.

A téren több száz mécsesből volt kirakva a felirat: „Hozzám jössz?”

- Egyből a hotelbe megyünk. A cuccok holnap reggelre érnek ide a stábbal együtt. Akkor kezdjük majd a forgatást – magyarázta a nő immár egy taxiban ülve. – Itt még nincs szövegetek. Úgyhogy javaslom gyakoroljátok a többit. Nem szeretnék túl sok időt tölteni a próbajelenetekkel.

- Én már nagyjából megvagyok a szöveggel. De egy valamit nem értek… - mondta óvatosan Bill.

- Mi lenne az? – nézett rá a válla fölött Alex.

- Ahhoz a jelenethez nincs semmi írva. Csak azt írtátok arra az oldalra, hogy… Érted! – pirult el a fiú.

- Az szándékos volt Billie. Nem mű jelenetet szeretnék. Az rajtatok fog állni. Nem lesz ott rajtatok kívül senki. Csak a kamerák. Több szögből fogjuk felvenni és majd összevágjuk.

- Ezek szerint végig kell csinálnunk? – csuklott el Tom hangja.

- Pontosan. És úgy, hogy mindketten élvezzétek. Nem tudom eléggé hangsúlyozni mennyire fontos, hogy tényleg élvezzétek mindketten.

- De hiszen színészek vagyunk – mondta esetlenül a fiatalabb férfi.

- Ugyan akkor emberek is Bill. Ezt ne feledd. Azt szeretném ha ez működne köztetek.

7. rész

Hali-hali!

   Ismét megkésve de törve nem... Remélem mindenki élvezi a csodás nyári időt. Bár lehetne hűvösebb is... :P Jó olvasást kívánok mindenkinek ^^

Tom egy kellemes alvás után ébredt fel. Nem álmodott semmit, ha pedig mégis már nem emlékezett rá.

A szobát kellemesen beterítették a késő tavaszi nap sugarai, ezzel felmelegítve a helységet. A férfi pedig egy pillanatra elmerengett mi lenne ha valaki, sűrű, f... De nem jutott a gondolat végére. A hideg végigfutott a hátán és elvette a maradék reggeli életkedvét is. Nem hitte el, hogy tényleg erre tudott gondolni, pont ebben a helyzetben.

Következő nap indultak New Yorkba. Már mindene be volt csomagolva, az ébresztője beállítva, a repülőjegye kikészítve és tegnap mindenkitől elköszönt. Még Miától is. Ez a „szokása” még a középiskolában alakult ki. Egyik évben az osztálya elutazott Angliába egy hétre. Őt az akkori legjobb barátja szülei vitték ki, mivel a szülei nagyon későn jöttek csak meg a munkából, a gép viszont korán indult. Így az utolsó napját a barátjánál töltötte, aminek örült. Utált búcsúzkodni, így viszont az embereket kevésbé viselte meg a dolog, mert tudtak, még legalább 24 órán keresztül otthon lesz.

Végül egy gyors zuhany és könnyű reggeli után elindult a konditerembe. Ilyenkor örült igazán annak, hogy ott lakott ahol. Egy luxusbérházban, közel a városközponthoz. Ez a hely volt az ami minden igényét kielégítette. És imádta is!

Mióta megkapta a szerepet egyre gyakrabban kezdett lejárni. Először ráfogta a stresszre, de mikor már teljesen kockás volt a hasa és az ingjei karját szűkebbnek érezte megdöbbent. A heti pár alkalmat felváltotta a mindennapi, több órás edzés. De ez csak tovább doppingolta. Nem tudta már ki miatt is csinálta. Először azt hitte önmagáért, aztán azt, hogy Alex miatt. Végül pedig már elvesztette a fonalat. Bár a szerep miatt le kellett vetkőznie, a rajongói már látták félmeztelenül, és imádták. Más okot azonban sehogy sem talált a viselkedésére…

- Üdvözlöm Kaulitz úr! - köszönt neki a konditerem bárjában dolgozó lány, Emma. Tom futólag ismerte csak. Párszor elbeszélgettek miközben kávézott vagy várt a futópadok egyikére. De az ismertségük ennyiben ki is merült.

- Ohh, szia! - mosolygott rá Tom. - Rég láttalak.

- Igen, kivettem egy kis szabadságot. Az unokatesóm megnősült Kentuckyban. És ha már otthon voltam kicsit pihentem - mesélte lelkesen a lány. Valahogy másnak tűnt mint volt. Vonzóbbnak. Eddig a férfi csak kislányként gondolt rá. Talán mert régen szőke volt. Most viszont...

- Befestetted a hajad?

- Igen. Gondoltam izgalmas lenne ez a vörös. A barátom szerint jó lett.

- Tényleg jól áll! Akkor legyen szép napod - mosolygott rá Tom és elindult egy fekve nyomó gép felé.

- Önnek is - szólt utána kedvesen a lány.

Érdekes érzések kerítették hatalmába mialatt elkezdett edzeni. Azon gondolkozott mikor kezdődhettek. De mikor nem talált rá választ a gondolatai egy egész más irányba vándoroltak. Vajon mikor volt utoljára nővel?

Talán el kellett volna fogadnia Leah ajánlatát. Hiszen a lány nagykorú volt és egész helyes is. De szőke... Tom soha nem kezdett szőke lányokkal. Még akkor sem ha festve voltak. Az olyan lett volna mintha Miával lenne. Ebbe pedig még belegondolni is rossz volt. Úgy szerette a lányt mint a saját húgát. És ha eszébe jutott volna szex közben... Az egyet jelentett volna a katasztrófával.

Ahogy a gondolataiba merült eszébe jutott az utolsó alkalma. A forgatás megkezdése előtt pár nappal történhetett. Egy bárban ült és valami hülye meccset nézett. A pultos lány pedig nagyon rá volt akaszkodva. Hosszú, göndör, fekete haja volt. Bőrruhát viselt amit rohadt nehéz volt levenni. Mindössze ennyire emlékezett. Nem volt berúgva igazán, pusztán csak az egész annyira felszínes volt. Élvezték mind a ketten, de egy menetnél több soha nem lett volna kettőjük közt. Nem. Alex óta nem volt senki komoly az életében. Senki, akivel 1-2 randinál és egy forró éjszakánál többet bírt volna. A magány pedig kezdett a feje fölé magasodni. De még nem tudta örüljön-e vagy inkább kétségbeesettnek kéne lennie?

***

Bill a teljes alakos tükre előtt állt pucéran és a testét nézegette. Valójában mindig is imádta ahogy kinézett. Vékony volt, de egy kis izom feszült a bőre alatt ami szinte hófehér volt. Így a tetoválásai csak még jobban látszottak. Azokat is imádta. Tulajdonképpen, bár ez elég egoistán hangzott, mindenét tökéletesnek tálalta. Kivétel egy dolgot aznap... Azt a kis plusz szerkezetet a lábai közt ami egy ideje nagyon megmakacsolta magát és nem akart megtelni vérrel. Ami, abból kiindulva, hogy még csak a 20-as évei elején járt elég kiábrándító tényként szolgált.

Pedig az elmúlt pár napban mindent megpróbált. Janievel vörösboroztak, pornót nézett, erotikus könyveket olvasott, de az a fránya testrésze nem akart megmozdulni, bármit is csinált vele.

Ez az egész pedig arra a napra volt visszavezethető mikor személyesen is találkozott a partnerével. Azzal a felfuvalkodott pöccsel akinek legszívesebben lekevert volna egyet. Aki olyan nagy önteltséggel nézett rá. Akinek a piercingjein úgy megcsillant a fény...

És ekkor történt meg. A fekete gondolatai egész más irányba kezdtek terelődni. Már nem a megbeszélésen látta őt. Hanem a tengerparton. Ahogy az úszónadrágja lazán pihent a csípőjén, ezzel felfedve egy kis húst... Bronzos bőre szorosan feszült az izmaira. Még sosem látta őt félmeztelenül, de tudta, hogy így van. Akarta, hogy így legyen. Ez pedig hatásosnak bizonyult.

A keze lassan vette fel a tempót. Finoman járt le és fel, mint általában. Csak a megszokott könnyítés volt. Ám olyankor Bill soha nem képzelődött. Neki bárhol és bármikor ment, nem kellett hozzá valami hülye kisfilmnek mennie az agyában. És ezt így is tartotta jónak. Ám akkor csak arra az arrogáns szemétre tudott gondolni, akinek egy heves pillantásáért oda tudta volna adni mindenét.

Alap esetben talán szánalmasnak tálalta a gondolatot, ám akkor nem. Mert a fejében ott lebegett a barna szempár, kitágult pupillákkal és csak rá vágyott. A kisfilmjében őt nézte. Nézte ahogy a tükör előtt maszturbál. Ahogy fel-felpillant és látja a kipirult arcát, izzadságcseppektől csillogó bőrét, az ajkait, amiken hangos sóhajok távoztak, és a merev becsességét, ami úgy állt ott akár egy frissen elkészült zászlórúd. Keményen, határozottan és csúcsra törően.

Bill bár imádta magát soha nem akarta tudni, hogy néz ki orgazmus közben. Ez egyfajta szabály volt magával szemben. Ám aznap délután magasról tett a szabályokra. Nézte magát. És szinte már látta ahogy Tom mögé lép, merev szerszáma pedig mélyen belé hatol... Újra szétfeszítve őt.

Nem igazán tudta, hogy a szex gondolata vagy az orgazmus jött-e hamarabb. A teste bizsergett, és az élvezettel együtt meg is könnyebbült. Mámoros érzés volt. Két nyögés közt viszont annak az embernek a neve hagyta el az ajkait akit megpróbált utálni. Minden erélyével küzdött ezért, de nem volt rá képes...

Az orgazmus után fáradtan ült az ágyon és csak nézte magát a hatalmas tükörben. Tudta, hogy le kéne takarítani róla az anyagot, de szinte megmozdulni sem tudott. Szerette volna ha a fiú tényleg ott van. Mellette, és ő váltja ki belőle a gyönyört. De erre a legcsekélyebb esélyt se látta, úgy hogy szabad akaratából tegye…