2015. október 14., szerda

39. rész – Kéjjárat


Hali - hali!

1: Ha hibát találtok benne azért mélységes elnézést, de ezt nem vagyok hajlandó átolvasni xD

2: Valószínűleg ennyire ilyen rész nem lesz még egy.
Jó olvasást!



Másnap mikor Bill hazaért egyből felment az immár testvérével közös szobájukban. Az idősebb Kaulitz még bőven húzta a lóbőrt elterülve az ágyon. A karjai és a lábai különböző irányokba álltak, a feje oldalra fordult, így testvére jól láthatta az általa ejtett vöröses lila foltot a nyakán. Aminek hatására a nadrágja egyre jobban kezdett szűkké válni. Így elhatározásra jutott. Gyorsan és halkan pucérra vetkőzött, majd finoman, nehogy felébressze, Tom fölé mászott és lágyan megcsókolta. Aztán a nyakán folytatta a felfedezőutat. A rasztás halkan sóhajtozni kezdett, de még nem ébredt fel. Így testvére szabadon folytathatta útját lefelé menet. Egészen a boxeréig. Vagyis ahol az éjjeli viseletet gondolta testvérén. Ugyanis mikor lehúzta róla a takarót csak egy meredező fallosszal találta szembe magát.
De ettől a kedve csak tovább fokozódott. Az évek alatt sokszor láttam már bátyját meztelenül aludni, de akkor először merte igazán megnézni őt. Olyan békés és aranyos volt. A férfiassága viszont már keményen meredezett. Amitől a szöszke csak még jobban felizgult.
Így inkább a tettek mezejére lépett. Testvére fölé mászott és finoman nyalogatni kezdte annak makkját, mire a fekete halk sóhajtozásba kezdett, de nem ébredt fel. Ami a szöszkét igazán meglepte, de ugyan akkor boldoggá is tette. Hiszen hallható bizonyíték szolgált Tom élvezetére. Mégsem zavarta meg az álmát. Így két legyet ütött egy csapásra.
A fiatalabb gyakorlottan játszott szerelme férfiasságán a nyelvével. Bár már nem először csinálta, de a dolog ismét hatalmas izgalommal töltötte el. Az ágyékában is. Így hamar hagyta a finomkodást, és tövig engedte az idősebb falloszát a szájába. Erre Tom hangosan felnyögött és a pillái feltárultak. Kikerekedett szemmel figyelte ahogy Bill lassan mozgatja a fejét és néha-néha összeakad a tekintetük. Amitől csak még hangosabban nyögött testvérének.
- Ohh… Bébyh… - fordította maga alá az énekest, ám az egy pillanatig se bánta.
A következő pillanatban már heves csókcsatába kezdtek. A fiatalabb úgy tett mintha harcolna a vezető szerepért valójában azonban imádta ha hőn szeretett bátyja némiképp uralkodott rajta. Ahogy fölötte volt, ahogy csókolta, ahogyan irányította az előjátékot… Ez a kiszolgáltatottság teljesen elborította Bill agyát. Kiszolgáltatott volt testvére előtt. És ezzel Tom is teljes mértékben tisztában volt.
- Belecsókoljak a nyakadba? – súgta Tom édesen ahogy pár centivel Bill nyaka fölé hajolt. Így a szöszke érezhette minden egyes levegővételét, s már ettől sóhajtozott.
- Kérlehk… - kérlelte bátyját elfúló hangon, mire az teljesítette a kérést. Az énekes felnyögött és átkarolva bátyja nyakát még jobban magára húzta.
- Hmm… Milyen finom az illatod… - csókolgatta végig öccse nyakát. Majd a csókok a mellkasán folytatódtak, egészen a piercinges mellbimbójáig, amitől az énekes hangosan nyögdécselve beletúrt szerelme hajába. – Jóh fiú…
- Mih… Ahh… Miéhrt készítehsz ki ennyireh? – nyögdécselte a fiatalabb Kaulitz, mialatt a csípőjét egyre jobban próbálta a másikhoz dörgölni.
- Mert olyankor annyira kéjes és kiszolgáltatott vagy… - csókolta meg őt hevesen a gitáros és közben rámarkolt merev férfiasságára. Bill ettől csak még hangosabban kezdett nyögni. – Nyugi baba… Ne ébrezd fel a többieket! – kapta be a szöszi makkját a rasztás.
- Ahh… Inkább hatohlj beléhm… Ehl fogohk sülnih…
- Kétszer fogunk elélvezni… - simított végig az énekes hímtagján, mire az megrándult. – Lehet, hogy még játszani is fogunk… - villant meg valami sötétség Tom szemében, mire szerelme felnyögött. – Ezt igennek veszem…
Azzal felállt és otthagyta a kéjtől már-már remegő testvérét az ágyon, aki szóhoz sem tudott jutni. De nem is kellett neki, ugyanis a fekete pár perccel később vissza is tért. Bill nem ellenkezett. Engedelmesen segített Tomnak, így hamar az ágyhoz lett kötözve a fiatalabb.
- Ez nagyon kínos… - sütötte le a pilláit a szöszke és el is pirult.
- Kicsit sem kínos Billie… - nyalt végig a nyakán szerelme. – Még a látványodtól is el tudnék sülni. De benned akarok… - hatolt belé Tom, mire a fiatalabb hangosan felnyögött.
- Annyirah más vahgy Tohm… - nézett bátyja szemébe. Nem fél tőle. Még élvezte is a játékot. De meglepődött ezen. Nem hitte, hogy valaha is megtudhatja testvérének milyen perverziói vannak.
- Kihoztad belőlehm az állatoht… - csókolta meg a szöszkét hevesen mialatt a hajába túrt.
Az-az együttlét más volt. Sokkal intenzívebb és magával ragadóbb. Tom nem volt olyan gyengéd mint szokott. Erős ütemet diktált, amit csak azért szakított meg, hogy fokozza az öccse, és a saját élvezetét. Olyankor Bill hangosan kérlelte a folytatás miatt, de csak egy csapást kapott a fenekére, ami egyre nagyobb és nagyobb lett. De ezt a fiatalabb egyáltalán nem bánta. Tetszett neki testvére hevessége és birtoklási vágya. Valahogy megváltozott. Azt még nem tudta mennyi időre, de lelépett a szokásos útról. Ez pedig fokozta a vágyukat.
Mikor a rasztás elélvezett, az énekes szinte azonnal követte. Az orgazmus sokkal intenzívebb volt mint az addigiak. És talán kicsit sötétebb érzelmeket is váltott ki belőlük. Viszont utána az idősebb azonnal eloldozta kedvesét, és szorosan magához ölelve dédelgette őt.
- Ne haragudj Billie… - simogatta öccse hátát. – Nem akartam durva és erőszakos lenni… Nem tudom mi van velem mostanában… Kifordulok önmagamból…
- Shh… - csitította bátyját egy gyengéd arcsimítással. – Minden rendben. Igaz, furcsa volt a dolog. Bevallom, megleptél. De tetszett… Mellettem még soha nem mutattad ezt az oldaladat. Így örülök is ennek! Ne érts félre. Nem vágyom se korbácsra, se szájpecekre, se hasonlókra. Pusztán csak néha kell a változatosság. Hogy ne hidegüljünk el egymástól. Egész életünk során együtt voltunk. A kapcsolatunk csak annyiban változott, hogy most már nem azt látom ahogy lányokat cipelsz a szobádba, hanem én cipellek ide – erre a mondatra a gitáros felnevetett. – Akkor érted amit mondok – mosolyodott el Bill.
- Persze, hogy értem baba – csókolta szerelmét homlokon. – Azért nagyon nem fogok durvulni. Ennyi néha éppen elég. Bár… - hajolt a füléhez. – A fenekedet szívesen csapdosnám.
- Majd ha fagy a sivatagban – nyújtotta ki játékosan a nyelvét az énekes.
- Azért annak az esélye nem lehetetlen – vigyorgott a rasztás.
- Azért néha figyeltél az órákon… - bújt szerelméhez Bill.

***

A tegnapi események ellenére korán felébredtem. A fejem zúgott, a karom pedig kissé pirosas árnyalatot kapott, miután Tom elrángatott a klub elől… Viszont nem értettem miért volt annyira kiakadva. Semmi rosszat nem tettem. És a kocsijának sem volt semmi baja. Plusz, van jogsim és engedélyem, hogy vezessem. Így bármi is történt volna, enyém a felelősség. De nem! A nagy Tom Kaulitz nem engedi, hogy azt csináljam amit akarok! Pedig a „munkámat” amivel névlegesen meg voltam bízva is elvégeztem. Bár Davidnek néha forrt a feje az ötleteimtől, nagyrészt a fiúknak tetszett. Így nem lehetett okom panaszra…
De Tom akkor is furcsán viselkedett. Mióta újra összejöttek Billel, előszeretettel csókolta meg öccsét előttem. És nem csak csókolóztam. Simogatta is őt. Mintha csak ezzel azt akarta volna jelezni, hogy az énekes az övé. Vagy inkább ő az öccséé? Nem tudom egész biztosan… Viszont én nem próbáltam meg hozzá közeledni. Ám a tegnapi dolog egészen más fénybe helyezte a dolgokat…
Mikor Tom a falhoz nyomott azt hittem elolvadok. Lehet szajha vagyok, de odaadtam volna magam neki. Nem tagadom, eléggé vonzódom Tomhoz. Még azelőtt így volt, hogy megismerkedtünk volna. Azóta pedig ez az érzés csak fokozódott. De mikor összejöttek én ezt próbáltam háttérbe szorítani. Nem akartam nekik fájdalmat okozni. Mégis sikerült… És ennél mocsokabbul soha nem éreztem magam. És ilyenkor mi az egyetlen megoldás?
- Jó reggelt! – köszönt Bill mikor leért s konyhába. A haja kócos volt és néhol még vizes. Egy szál köntös volt csak rajta, az arca pedig kipirult.
- Szia! – mosolyogtam rá kedvesen. – Milyen volt a tegnap este?
- Nekem nagyon tetszett. Sokat beszélgettünk, és láttam pár nagyon jó darabot. Na és a buli, hogy sikerült?
- Nem volt rossz. Csak korán hazajöttem. Fájt a fejem.
- Ó… Sajnálom. Nem baj, majd eljössz velünk is bulizni – kócolta össze kicsit a hajam és elkezdett kávét főzni. – Te komolyan csokis sütit csinálsz délelőtt fél 10-kor?
- Miért ne? – vontam vállat. – Szeretem. És ha jól tudom nektek is eléggé édes a szátok.
- Még a végén felhizlalsz te nő – vigyorodott el.
- Azért kéne rád 1-2 kiló – vigyorogtam vissza.
- Kapd be! – nevetett fel.
- Tudod mit? Tedd ki! – nevettem fel én is. Jó volt végre egy kicsit felszabadultabban beszélgetni Billel. Ő is sokkal nyugodtabbnak tűnt. És ez pozitív változást jelentett.
- Tudod, szeretnék valamit megkérdezni… - dőlt a pultnak egy csésze kávéval a kezében.
- És mi lenne az? – kérdeztem miközben kipakoltam a sütiket.
- Milyen volt Tommal?
- MIII?! – teljesen lefagytam. Először azt hittem rosszul hallok. De ahogy az agyam pörgette a dolgot, rá kellett jönnöm, hogy tényleg ez volt a kérdés.
- Szeretném tudni milyen volt neked a bátyámmal. Tudom, hogy már eltelt azóta pár hét… Vagy Isten tudja mennyi. De szerintem emlékszel.
- Nagyon is jól emlékszem… - tettem le a tányért az asztalra majd leültem Ekkor Bill is helyet foglalt mellettem. – Mennyire részletesen akarod tudni?
- Mennyire részletesen akarod elmondani?
- Azt hiszen a közép utat választom – vettem egy mély levegőt majd lassan kifújtam. – Először akkor került ez szóba közöttünk miután Ria megkérte a kezét. De én azt hittem csak csókolózni akar velem. Hülye voltam… Viszont után nagyon összevesztünk. Akkor tényleg csak csók volt. Ami jól esett, de tudtam, hogy nem helyes… Talán ezért is nem akartam felfogni, hogy ő többet akar. Azután nem is nagyon beszéltünk… Már csak a költözés előtt…
- Arra emlékszem. Furcsa is volt. Hiszen mindig is olyan jól megvoltatok. Bevallom, úgy gondoltam Tom szakítani fog Riával miattad… - vont vállat.
- Végül is igazad lett. A szakításban az én kezem is benne volt – mosolyodtam el keserédesen.
- Kérlek, folytasd! Tudnom kell!
- Oké… Szóval, a költözés előtt Dorinnal beszélgettünk arról, hogy Tommal miért is vesztünk össze. Azt mondta megoldja. Így behívta a szobánkba és ránk zárta az ajtót. Így maradtunk Tommal kettesben. Akkor feküdtem le vele…
- És… És milyen volt? – kérdezte meggyötört hangon.
- Jó… Jó volt… Nem becézgetett, és közben alig ért hozzám. Csak szex volt. Szex amitől kielégültünk. Nem tenném meg újra. Mert tudom, hogy ez mennyire fájt neked. Szeretlek téged Bill, mint a legjobb barátomat. Tudom, hogy nem bízol meg bennem, de igyekszem elhalványítani ezt ez emléket. Még nem tudom, hogy, de megoldom. Ha akarod el is megyek. Furcsállom is, hogy ezt eddig még nem kérted.
- Mert nem akarom, hogy elmenj – rázta meg a fejét. – Tudod, már nem először hallom mi történt azon az éjszakán.
- Ezt… Ezt hogy érted? – döbbentem meg.
- Tom már elmondta. Nagyjából ugyan azt mint te. Azt mondta szinte végig csókolóztatok.
- Igen… Így volt…
- Tudom miért nem mondtad el. Engem akarsz védeni. De valamit meg akarok tudni.
- És mi lenne az?
- Képes lennél velem is ugyan azt tenni mint Tommal akkor? – a levegő a tüdőmben akadt és a kinti zajok eltompultak. Akár csak a színek. Abban az órában már másodszorra hittem azt, hogy rosszul hallok. Hiszen Bill soha nem is közeledett úgy hozzám. Mi csak barátok voltunk. Vagy tévedtem?
- Ezt… Ezt miért kérdezed? – nyögtem ki nagy sokára.
- Tudni akarom. Képes lennél engem megcsókolni? Vagy velem lefeküdni?
- Megcsókolni megtudnálak… Hiszen nézz csak magadra! Lányok ezreinek lenne nedves a bugyija csak egy mosolyodtól. Ebben semmi kétségem. Viszont lefeküdni nem fogok veled. A csók is megcsalás. De nem akarom, hogy újra átéljétek azt amin már egyszer keresztül mentetek. Már így is túl sok mindenen mentetek át.
Bill hozzám hajolt, én pedig megdermedtem. Majd a nyakamhoz hajolt és belefújt, mire én felnyögtem. – Hmm… A bátyámnak nem volt nehéz dolga… - azzal elindult fölfelé, én viszont megragadtam a karját.
- Te most szajhának neveztél engem? – kiáltottam rá.
- Csak könnyen felizgathatónak. De ha te így érzed. Nekem mindegy.
- Azt hittem te nem vagy olyan – engedtem el a karját. – De ezek szerint tévedtem. Nem mintha te nem ugranál Tom egyetlen pillantására…
- Az más! – rivallt rám. – Én szeretem!
- És gondolod más nem szeretheti? – néztem harciasan a szemeibe. – Hiába szereted, ezt nem tilthatod meg másoknak.
- Te… Te szerelmes vagy Tomba? – kérdezte megütközve. Csak akkor esett le mit is mondtam. De nem hazudhattam már tovább. Se Billnek, se önmagamnak…
- Igen… Igen, beleszerettem a bátyádba. Sajnálom, nem én akartam. Egyszerűen csak megtörtént. Viszont soha nem akartam közétek állni…
- És ezt eddig miért nem bírtad elmondani? Miért kellett ilyen sok időn keresztül hazudnod nekem? Jó ez így neked?
- Nem direkt csináltam Bill… - öleltem meg hátulról, és szorosan hozzá bújtam. – Ne haragudj… Kérlek… Én csak… Nem is tudom, hogy történt… Egyszerűen csak így alakult… De nem akarok közétek állni…
- Egyenlőre ne beszéljünk erről Tomnak… Jó?
- Nem fogok neki szólni! Esküszöm!
- Köszönöm… - hallottam a hangján, hogy mosolyog. De még mindig feszült volt a teste. – Akarod… Akarod, hogy ma este elmenjek itthonról? – kérdeztem kicsit félve.
- Inkább mi megyünk el. Tomnak van egy kis háza. Ott leszünk. De kikapcsolt telefonnal. Úgyhogy kérlek vigyázz a házra!
- Ígérem! – mosolyogtam. – Segítsek valamit? Mármint ha kell venni… Mert be is kéne vásárolni…
- Akkor írok egy listát! És kösz – mosolyodott el félszegen, majd pár perc múlva a kezembe nyomott egy papírt. Én pedig elindultam a boltba.
Bill listája nem igazán lepett meg. Szinte csak olyan dolgok voltak rajta amik vágyfokozók. Banán, csokoládé, eper, vörösbor. De sajtot és bagetett is felírt. Meg szőlőt. Gondoltam ebből csinál valami vacsorát. És csokiba mártott eper, amiért a város másik részére kellett mennem… De ez nem zavart. Örültem, hogy segíthettem neki. Végül is ez egy nagyon szép meglepetés volt.
Végül két órával később értem haza, nem kicsit fáradtan. De valahogy boldogan. Mindig is szerettem gondoskodni az emberekről. És bár ez csak bevásárlás volt, mégis törődtem az ikrekkel.
Nem is néztem nagyon szét, egyenesen a konyhába mentem és pakolászni kezdtem. Még pont időben végeztem Bill cuccainak bepakolásával egy kosárba, mikor meghallottam Tom hangját:
- És nekem mit vettél? – állt meg mellettem vigyorogva.
- Tessék! – nyomtam a kezébe egy Kinder csokit.
- Ez célzás akart lenni? – vonta fel a fél szemöldökét és hol engem, hol pedig a csokit kezdte el nézni.
- Valami olyasmi – vigyorodtam el.
- Ó, hogy kapd be!
- Ezer örömmel! – vettem el tőle az édességet, majd mikor kibontottam leharaptam belőle egy nagy darabot.
- Ti meg mit csináltok? – kérdezte meglepetten Bill, miközben a konyhaajtóban állt. Így csak Tomot láthatta.
- Csokit eszek – mutattam fel diadalittasan a nyalánkságot.
- Az én csokimat! – nézett rám szúrósan Tom, majd testvéréhez lépett és hosszú, szenvedélyes csókot váltottak, amibe a szöszke bele s nyögött. De bátyja ettől csak még hevesebb lett. A konyhapulthoz nyomta és hozzá is simult, ezzel csapdába ejtve az énekest, aki már a pólóját markolászta a hátán. Az illem azt kívánta volna, hogy fordítsam el a tekintetemet, de nem tettem meg. Csak figyeltem őket mosolyogva. És bevallom nem kis élvezetemre. Az ikrekben hihetetlen szenvedély tombolt, mégis olyan gyengéden, olyan szerelmesen értek egymáshoz ami már a józan ész összes határát elsöpörte. Ám, ennek a törékeny pillanatnak is vége szakadt, mint minden ilyennek előbb utóbb. – Hmm… Finom – vigyorodott el kajánul Tom.
- Én nem vagyok csokiból. Ezt ugye tudod? – nézett rá játékos durcival Bill.
- Pedig eszméletlen édes vagy… - hajolt öccse nyakába a rasztás. Én már meg sem szólaltam, úgy surrantam ki a hátsó ajtón. A folytatás már nem rám tartozott-
- Tomi… - próbálta őt eltolni a szöszke, kevés sikerrel. Bár a próbálkozás se volt valami határozott…
- Mond csak Billie… - kezdte el csókolgatni az említett nyakát a fekete.
- Ehzt… Ezt nehm itt kéneh… - sóhajtozott a fiatalabb. – Tamih…
- Mahx kielégíti magát… Deh engem nem az érdekehl… Hanehm ez… - markolt rá estvére keményedő erekciójára, mire a fiatalabb Kaulitz felnyögött. – Kanos vagy.
- Méhg ne most… - tolta el óvatosan Bill. – Van egy meglepetésem. De ahhoz még várnod kell estig. Menni fog?
- Öhm… Addig csókolózhatunk?
- Nem – mosolyodott el aranyosan a szöszke. – Addig van egy kis dolgom. Még be kell ugranom a városba. Találkozzunk a kis háznál 7-kor! – csókolta meg testvére arcát, és felvette a kosarat. – Később találkozunk édes! – mosolygott bátyjára, majd elindult.
Tom ezután a fél napot járkálással töltötte. Próbált gitározni, tv-zni, az anyukáját is hívta, de semmi nem kötötte le semmi. Úgyhogy csak fel-alá járkált a folyosón, hiába mondtam neki, hogy ki fog lyukadni, nem hallgatott rám.
Végül nagy nehezen eljött az este 6 óra, így készülődhetni kezdett. Vett egy jó forró zuhanyt, és kényelmes, könnyen levehető ruhákat vett fel. Majd elindult a kisház felé. Sajnálatos mód a forgalmi dugó miatt, csak jó fél óra késéssel ért oda. Berohant a házba, és alig hitt a szemének…
A folyosón rózsaszirmokból volt kirakva egy nyíl, ami a nagyszobába vezette őt, ahonnan sejtelmes fény és lágy, kellemes zene szűrődött ki. Így követte a jeleket.
A szobában mindenfelé rózsaszirmok hevertek. Az ablakpárkányokon pedig végig gyertyák sorakoztak. Az azóta bekerült kis asztal mellett pedig egy párnán ott ült Bill. Fekete selyem köntös volt rajta, arany szegéllyel. Az arcán halvány mosoly ült. Tom odaszaladt hozzá és szorosan a karjaiba zárta.
- Ne haragudj szerelmem… Nagy volt a dugó… Én… Nem akartalak megvárattatni… - ölelte egyre szorosabban magához.
- Semmi baj – simogatta a hátát. – Tamara felhívott mikor elindultál. Hogy elkezdhetek készülődni. Amúgy meg tudhatnád, hogy ilyenkor van a legnagyobb dugó! – dorgálta meg testvérét kedvesen.
- Akkor miért is mostanra hívtál?
- Hogy együtt vacsorázzunk! Ülj le! És hozom a vacsit! – azzal felállt és kiszambázott a konyhába.
Tom pedig helyet foglalt és várt. Közben pedig kikapcsolta a telefonját és a kabátjába rakta. Nem akarta, hogy bárki megzavarja az estéjüket. Aznap csak Billel akart lenni. Végre újra tisztán szeretni őt. A szöszke pedig nem várakoztatta. Pár perc elteltével visszatért egy üveg borral és egy sajttállal és szőlővel.
A vacsorát kellemes beszélgetés mellett töltötték el. Bár össze - összepillantgattak, semmi más nem történt. A beszélgetés is teljesen semleges dolgokon maradt. Az új album, Bill ötlete, hogy új kutyája legyen és Tom vadi új gitárja. Mind-mind élvezetes téma, ami boldoggá tette őket, mégis más volt mint a szerelmük. Így a súly is könnyebbnek tűnt mint amilyen valójában volt.
- Remélem ízlett. Bár nem én főztem - mosolygott félszegen testvérére a szőke, mialatt kitöltötte a bor maradékát.
- Nagyon finom volt - érintette meg a gitáros öccse karját, mire az elpirult. - Aranyos vagy.
- Hozom a desszertet.... - ment ki a fiatalabb, hogy behozhassa a csokiba mártott gyümölcsöket.
- Hmm... Ezeket a pocidról is leehetem? - súgta szerelme fülébe Tom.
- Ittas vagy... - lehelte az énekes, lehunyt szemekkel.
- És kanos - hajolt el tőle a fekete. - Viszont ahogy látom van még egy üveg borunk - nyúlt a dugóhúzóért és felnyitotta a palackot.
- Mond, hogy á! - közelített ikre ajkai felé egy eperrel, mire az engedelmesen bekapta a csokis finomságot.
- Nem rossz - vigyorgott az ajakpc-s. – Édes és lédús.
- Én is szeretem – emelt fel egy epret Bill, ám testvére kivette a kezéből.
- Majd én – a hangja lágy és nyugodt volt. Mégis tömény szexualitás áradt belőle, amitől össze megremegett.
- O… Oké…
- Akkor rendben – mosolygott a rasztás és a hátára fektette a szöszkét. Majd picit lehúzta az alsó ajkát és megnyalta azt. Csak ezt követően helyezte az ajkai közé az epret. Az énekes pedig mohón harapott belé. – Ízlik édes?
- Igen… - nyalta le Bill az ajkát.
- Milyen kis kiszolgáltatott lettél hirtelen – nyúlt ikre köntöse alá és elkezdte annak hasát simogatni.
- Té… Ténylehg be vagy rúgvah Tomi… - lehelte a szőke.
- Csak kanos vagyok édes. Erre kellett a bor. Nem? – vigyorodott el szélesen a gitáros.
- De… Csak olyan hirtelen jött a dolog… - pirult el.
- Ugye nem vagyok túl heves? Ne haragudj Billie… - nézett mélyen öccse szemeibe.
- Szeretném a pocimról ennéd le ezeket… - sóhajtozta a fiatalabb.
- Előbb együnk egy kis desszertet. Nem bírnám ki, hogy ne másszak rád édes – nyalta végig az énekes nyakát.
- Okéh… - sóhajtott Bill és egy szelet banánt Tom ajkai közé csúsztatott.
- Hmm… Egyre jobban tetszik ez a vacsora.
Az ikrek lassan etették egymást a gyümölcsökkel. Egy idő után Bill már Tom ölében ült. A gitáros pedig átfogta kedvese derekát. Bár akkor még mindketten ruhában voltak, valahogy mégis olyan izgató volt az egész.
Mikor az utolsó gyümölcs is elfogyott, a szöszke felállt és magával húzta testvérét. Mire a gitáros felkapta őt. Erre reagálva az énekes átfonta lábait kedvese derekán. A rasztás így vitte szerelmét az ágyhoz, ahová finoman lefektette őt, majd tüzetesen végigmérte. A hajtókák közt szépen látszott Bill gyors ütemben emelkedő és süllyedő mellkasa, az öv kiemelte keskeny csípőjét, a köntös pedig épp csak leért a combjai közepéig. Igazán szexi volt testvére szemében, aki mint a szomjazó a sivatagban, úgy nézett öccsére.
- Gyönyörű vagy… - simított végig kedvese arcán Tom.
- Szeretlek – mosolygott szélesen a szöszke és megcsókolta a rasztást.
A csók finoman kezdődött. Lágyan kóstolgatták egymás ajkait, közben pedig finoman simogatták a másik testét. Kiélveztek minden pillanatot amit csak tudtak. De a vágy hamar átvette felettük a hatalmat, így a csók egyre hevesebb lett. Már a nyelveiket is használták.
Szinte letépték egymásról a ruhát, és izzadt testük szorosan simult egymáshoz, mialatt a férfiasságaik keményen nyomódtak a másikéhoz. Néha bele-belenyögtek a csókba. De ez csak fokozta az élvezetüket.
Bill erősen fájta a körmeit testvére hátába, aki ettől megremegett és elkezdett lefelé haladni. Először a szöszke nyakát vette célba. Szívogatta, és harapdálta a finom bőrt, mire az énekes hangosan nyögdécselt, egyre jobban sodorva magukat az extázis felé.
Majd jöhetett a mellkas, és az oly jól ismert kis karika a szöszke mellbimbójában, aki ekkor már közel kivágta a magas c-t, olyan hangosan nyögdécselt. Ám ez akkor nem tudta érdekelni. A teste izzott, és szinte vergődött már az ágyon. Nem bírt már magával.
- Shh… - simogatta testvére arcát a gitáros.  – El fogsz élvezni már attól ha ránézek a farkadra édes.
- Nehm érdekehl… - lihegte Bill, az extázis határán. – Duhgj meg… Akarlak!
- Csak nyugi baba! – suttogta a fülébe a rasztás, és finoman testvéréhez igazította a falloszát. – Nézz rá amíg beléd hatolok!
- Pervehrz… - sóhajtozta a fiatalabb de megadta magát bátyja kérésének.
Tom finoman hatolt testvérébe, akinek már csak erre volt szüksége. Hangos nyögések közepette Bill saját és szerelme hasára élvezett. Ám ezzel még koránt sem lett vége az aktusnak. A gitáros kínzó lassúsággal kezdett mozogni öccsében, aki hamarosan ismét keményen ágaskodott és hangosan nyögött. Bátyja ezúttal nem kötözte is és nem is fogta le. Hagyta, had simogassa és érintse meg őt. Ekkor jött rá, hogy bár néha nincs szexibb és élvezetesebb a kikötözésnél, a legtöbbször szereti ha testvére apró, mégis éles körmeit belé vágja, ezzel jelezve az élvezetét, és az iránta érzett vágyát.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve a gitáros leállt, és kihúzta magát Billből, aki fájdalmasan konstatálta az eseményeket. Nem értette mi történhetett ilyen hirtelen amitől megváltozott bátyja véleménye.
- Térdelj fel! Úgy jobban tudok mozogni!
Az énekesnek se kellett kétszer mondani. Hamar kutya pózba kerültek, és szerelme ismét benne volt. A tempó gyors volt és határozott. Nem lehetett már finomkodni. A kéj erős hullámokban tört rájuk, ám az orgazmus nem akarta elérni őket. Így Tom csak még keményebb tempót diktált. Lassan már mindketten csillagokat láttak a gyönyörtől. Aztán, egy mondhatni váratlan pillanatban, mindkettőjükből kitört az orgazmus. Ám a rasztás csípője nem hagyta abba a kemény mozgást. Így az élvezet hullámait hosszasan meg tudták lovagolni.
Végül Bill fáradtan terült el az ágyon. Az izmai kellemesen zsibogtak, és fáradt mosoly ült kipirult arcán. Arra várt, hogy Tom legalább olyan fáradtan dől rá. S mikor testvére hozzá hajolt már épp szóra nyitotta a száját, de megelőzték.
- Ennyivel nem úszod meg Billie… Én még csak egyszer mentem el – azzal a gitáros hozzá nyomta kemény farkát, amitől a fiatalabb felnyögött. – Megint beléd hatolok.
- Tedd meg – búgta az énekes ködös tekintettel.
- Rendben édes!
Bill az oldalára fordult és felhúzta az egyik térdét, ami pár pillanat múlva, már testvére vállán pihent. Majd megérezte magában az oly ismerős feszítő érzést, minek köszönhetően ismét felnyögött. Kissé szellem szerűnek érezte az egész testét, ám azokon a pontokon ahol összekapcsolódtak minden olyan eleven volt.
Az-az aktus sokkal lassabb volt. Megfontolt és kínzó. Az énekes újból éledezni kezdett, amivel még magát is meglepte. Régebben soha nem bírt ennyit. Akkor viszont valami megváltozott. Talán… Sőt, biztosan a partner miatt. És ez hatalmas örömmel töltötte el a lelkét. Valamint az is, hogy a lökések csak egyre hevesebbek és hevesebbek lettek. Már egyikük se tudott parancsolni se a testének, se a beszédének. Mocskos szavak hagyták el az ajkaikat amik közé hangos, kéjjel teli nyögések ékelődtek.
A kielégülés azonban sokkal hamarabb elérte őket mint gondolták. Valamint sokkal rövidebb ideig tartott. Amit a szöszke nem is annyira bánt. A pilláit is nehezen tudta már csak nyitva tartani. A teste pedig zsibogott. Utolsó erejével ráfordult egy párnára. Ekkor pillantotta meg testvére kaján vigyorát az arca mellett, mire ő is nehézkesen elmosolyodott.
- Ha nem tudnám, hogy ennyire fáradt vagy, nem hagynám még abba Billie.
- Mi? – döbbent meg a fiatalabb. – De… De hiszen két ilyen menet.
- A farkam még mindig akar téged. Neked viszont pihenni kell – csókolta homlokon Tom, miközben szelíden mosolygott. – Holnapra kell az energia!
- Mi lesz holnap? – kérdezte Bill, ám már közel járt álomország határához.
- Megtanulsz lovagolni édesem! – csókolt öccse nyakába, aki még egyet sóhajtott, majd lassanként mély álomba szenderült.
Tom sokáig figyelte szuszogó testvére angyali arcát, és oly kívánatos testét ahogy elveszik a fehér takaró alatt. A duzzadt ajkak és a vörös foltos nyak láttán pedig újra átélte a kéjjel teli vágyakat. Így a keze lassan magára kulcsolódott…

10 megjegyzés:

  1. Uhh,hat mit is mondjak. Ez eleg szaftos kis resz volt:D
    De a kedvencem :"hmm.. A batyamnak nem volt nehez dolga" EZ ANNYIRA NAGYON TETSZETT. Nagyon is igaza volt Billnek. Vegre megmondta*0*
    Nagyon jo resz volt,siess a kovetkezovel:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, próbáltam kicsit megerőltetni magam ilyen szinten :D
      Bill kezd egyre szókimondóbb lenni. De ez szerintem nem baj. És ahogy látom neked is! ;)
      Igyekszem a folytatással! :)

      Törlés
  2. Wow! Ez nem semmi rész volt. A címért pedig külön piros pont, hűen tükrözi a történéseket. :D
    Igazán jól sikerült kiírnod magadból azokat a bizonyos kósza gondolatokat :P
    A Dóri által említett mondat nekem is nagyon tetszett, találó :)
    Hamar hozd a folytatást! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihi! ^^ Köszönöm szépem! :)
      Ez már nem kiírás hanem szellemi megerőltetés volt! XD Arra a mondatra pedig no comment! :D
      Igyekszem a folytatással!

      Törlés
  3. Nekem itt Tom olyan mint egy perverz XD ez most nagyon jó rész lett és várom a folytatást (nem tudom de én úgy érzem hogy ha ez a Tami-Tom-Bill ügy folytatódni fog felakasztom magam XD)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert Tom itt olyan mint egy perverz! XD Örülök, hogy tetszik! :D
      Én senki testi épségéért nem vagyok hajlandó felelősséget vállalni! XD

      Törlés
  4. Jajk, de nagyon szeretlek!:3
    Több ilyen részt! *o* ezt valahogy annyira jól letudod írni! :P Így tovább! :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is szeretlek mikor ilyeneket írsz nekem! XD
      Majd igyekszem az ilyen részekkel :D De amúgy ezt pont te mondod! XD Köszönöm a kommentet! :)

      Törlés
  5. Hihetetlen, de tudok kommentet írni, raktam egy másik böngészőt, abban lehet kommentelni. Jó vagyok *-* Ne haragudj, hogy csak most, de a technika kicseszett velem.
    Ez a rész pedig rohadt jó lett, igazi +18-as, amitől kellően lesokkolódok, ugyanakkor még simán olvasnám órákon keresztül. Imádtam!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jóóóóóó! :D Ennek tökre örülök! Ügyes vagy! :D
      Nos, örülök, hogy tetszett. Bár nem hiszem, hogy képes lennék megint ilyet írni xD

      Törlés